Berlini hétvége II.

Vasárnap a keleti városrész érdekességei következtek. Természetes csak kis kóstolót vehettünk, hiszen a városban 175 múzeum található, melyek a történelmet, a tudást és a művészetet őrzik.
A Múzeum szigetnek nevezett épületegyüttes az Unesco világörökség részét képezi. A Spree folyó ágai szinte körbeölelik ezeket a szép építményeket. Világszerte az egyik legjelentősebb. Múzeumegyüttes. Ezek az építmények több mint 100 év múzeumépítészetét reprezentálják. Egyedülálló művészeti gyűjteményeket láthatunk itt az idők kezdetétől a XIX. századig. A porosz III. Frigyes Vilmos király nevéhez fűződik, hogy a múzeumokat a nagyközönség is látogathatja. Építése 1830-ban kezdődött. Itt található a Régi Múzeum, az Új Múzeum, a Bode Múzeum, a Pergamon Múzeum és a most építés alatt álló James Simon Galéria.
Mindent megnézni napokba telne, így mi csak az Új Múzeumba mentünk be. A világhírű kincsek között (9000 tárgy!) az volt a feladatunk, hogy megtaláljuk a legféltettebb látnivalót, az ókori Egyiptom egyik leghíresebb művészeti alkotását, Nofertiti királynő mellszobrát.
Több emeleten keresve egy négy méter magas biztonsági üveggel védett szekrényben meg is lett. Az 50 cm-es büsztöt – amelyet az egyiptomi kormány azóta is sikertelenül próbál visszaszerezni – még az 1910-es évek elején tárta fel és csempészte ki Egyiptomból Ludwig Borchardt német régész. Még fényképezni is tilos. Könnyed, szépséges, gyönyörű, finom vonásokkal rendelkező arcot látunk, méltósággal teli fejtartással. Nevének jelentése: „A szépség megérkezett”.
Ehnaton fáraó feleségének híres mellszobrának legmodernebb CT-vizsgálatai szerint a királyi hitves arcvonásait utólagos retusálásnak vetették alá. Tehát mintha ma egy ráncfelvarráson vett volna részt. A szépség minden korban nagyon fontos és értékes tulajdonság.
Sétánk során láttuk a felújított Operaházat, vele szemben a Humboldt Egyetemet, ami  Németország legnagyobb, legrégebbi, és egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, amely 28 Nobel díjast adott a világnak.
Az idő gyorsan szaladt, délutánra terveztük a berlini fal maradványainak megtekintését és a nyugat-keleti átjárót, a Checkpoint Charlie-t.
A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a vasfüggöny berlini szakaszán. A Berlin szovjet szektorába eső Mitte, és az amerikai szektorba eső Kreuzberg kerületeket összekötő Friedrichstraße és az azt metsző, a szektorhatáron futó Zimmerstraße kereszteződésétől pár méterre délre, az amerikai szektor területén állt szolgálatban 1945 és 1990 között. Az ellenőrzőpont környéke tragikus menekülési kísérletek színhelye is volt. Mindig rengeteg turista van a környéken és próbálja megérteni az akkori idők szomorú eseményeit.
Az utolsó állomásunk a Berlini Fal-múzeum volt Bernauer utcában. Az emlékhely három részből áll: a fal áldozatainak emlékére állított emlékműből, egy a Fal történetével és emlékezetével foglalkozó dokumentációs központból és kiállításból, valamint egy kápolnából. A közelben felállították a Fal egy darabját is szögesdróttal, őrhellyel. A Fal 1961 és 1989 között létezett. A fallal elválasztott Berlin Európa kettéosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. Jó, hogy eltűnt végre.
Sietve értük el vonatunkat, hogy visszatérjünk szász földre berlini emlékeinkkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.