Egy délelőtt a tulajdonossal, Giesecke Úrral.

Szerda van. Reggeli után a tulajdonos, Giesecke úr kedvesen felajánlotta, hogy elvisz minket az asztalos tanulók gyakorlati helyére. A diákokkal együtt érkeztünk a kb. egy órányira levő kisvárosba. A fiúk rögtön munkába is álltak, mi meg megnéztük a műhelyt, az asztalosmester bemutatta a munkáit és a szép telket, ahol a régi csűrből kialakított hatalmas műhelyt kialakította.
Aztán a wehlitzi birtokra mentünk. Közben megcsodálhattuk a környéket. Sok az erdő, a zöld. Minden túrázásra, kirándulásra csalogat. Útközben elhaladtunk a közeli városról Leuna-ról  elnevezett Leuna Művek mellett. Egykor az NDK legnagyobb vegyipari gyára volt. 1978-ban 28 ezer embernek adott munkát,  2014-ben mindössze 9 ezer főt foglalkoztatott. Az újraegyesítés után feldarabolták, sok kis tulajdonosa lett Hatalmas dombság látható a nagy kiterjedésű ipari park mellett. Sajnos akkoriban nem figyeltek a környezetvédelemre, a domb maga a szennyezett anyagok sokasága, fűvel borítva. Több településen az ivóvíz magas nitrát tartalmú, így az ivóvizet a Harz hegységből nyerik.
Gut Wehlitzben megkaptuk a szombati kiránduláshoz szükséges papírokat és információkat. Az úticél Drezda lesz. Kellemes volt találkozni a korábbról ismert ügyintézőkkel, mentorokkal. Jó volt tapasztalatokat cserélni. Kis kávészünet után, egy óra körül Lipcse felé vettük az irányt. Miután be kellett hozni a birtokról egy szép Mercedes cabriot, mi azzal tértünk haza, Giesecke úr egy másikkal. Tanár úr is élvezte a vezetést. A kocsit elvittük egy szuper garázsba. Beállás után kiderült, hogy a hely sok gyönyörű oldtimer autót rejt. Olyan volt az egész, mint egy múzeum. Egy szenvedélyes mester felügyeli, javítja a rá bízott kincseket.


Ami érdekes lehet, hogy ő is fogad gyakorlatra diákokat, akár a mi tanítványaink is lehetnének nála. Meggondolásra érdemes!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.