Berlini kirándulás – tanári szemmel

BERLIN
Nagy várakozás után egy átszállással érkeztünk meg vonattal a közel 4 millió lakosú fővárosba.
Tulajdonképpen azonnal a német történelembe léptünk, ahogy kijöttünk a hatalmas, modern üvegcsodából, a főpályaudvarról. Azonnal elénk tárult a Bundeskanzleramt épületsora, Angela Merkel munkahelye a kormányzati negyedben a Spree folyó mentén. Betonból készült, mégis elegáns, sok nagy kerek üvegfelülettel. A helyiek talán ezért nevezik mosógépnek.



Vele szemben áll a Reichstag híres épülete. Itt található a mai német parlament. Régebben is a német birodalom képviselőinek székhelye volt.
Sok fontos döntés született itt. Például 1914 nyarán itt dőlt el, hogy Németország részt vesz az első világháborúban. Később Hitler is dolgozott   az épületben. 1933-ban a Reichstag leégett. A tűz oka máig tisztázatlan.
A második világháború után 1949-ben a győztes hatalmak két államot hoztak létre: az NSZK-t és az NDK-t. A fővárost is két részre osztották. Miután a parlament már ilyen körülmények között nem ülésezhetett, átköltözött Bonnba és innen kormányozták a Német Szövetségi Köztársaságot.
A német újraegyesítés után 1990-ben építették újjá az épületet. Ekkor kapott a megsemmisült középső épületegység egy látványos, egyedülálló üvegkupolát. Így a parlament 2001-ben visszatérhetett Berlinbe.
Szokatlanul kellemes látványban van része a sok idelátogatónak, hiszen azt veszi észre, hogy az ország talán legjelentősebb épületét szabadon megközelítheti. Hatalmas füves térség fogadja, ahol nincs fűre lépni tilos tábla. Mindenki sétálhat, jó időben rengeteg egyetemista napozik a fűben az óra közti szünetekben, az emberek zenét hallgatnak, estefelé előkerülnek a grill készülékek és száll a kolbászillat, a gyerekek futkároznak, a turisták nézelődnek. Előzetes regisztráció után szabadon be lehet menni hosszabb-rövidebb túrákra. A biztonsági intézkedéseket az amerikai bombatámadás után vezették be. 24 óráig nyitott ajtók várják a látogatót. A kupolából csodás kilátás nyílik a városra. A Reichstag fő homlokzatán elhelyezkedő mondathoz hű mindez:
„Dem Deutschen Volke”  az az -A német népnek.
Sétánkat a Spree folyó mentén folytattuk, ahol keresztek voltak láthatók, nevekkel, születési és halálozási dátumokkal. Mind huszonéves fiatal! Az utolsó halálesetekre emlékeztetnek. Ők voltak azok az utolsók a sok száz közül, akik a fal leomlása előtt néhány hónappal megpróbáltak átjutni valamilyen módon a nyugati oldalra, de nem sikerült nekik és a katonák agyonlőtték őket.

Brandenburger Tor/Brandenburgi kapu

Nincs olyan idelátogató, aki ne keresné fel ezt a monumentális  építményt. Mágnesként vonzza a turistákat.  Ez olyan emblematikus látnivaló,  mint Budapesten a parlament épülete. A Brandenburgi kapu egyben Berlin szétválasztásának és a német újraegyesítésnek is  szimbóluma. A homokkőből készült kapu a német klasszicizmus egyik legszebb alkotása. 1788-1791 között épült. II. Frigyes Vilmos király megrendelésére készült, aki Berlin legszebb utcája – Unter den  Linden lezárására terveztette. Az út mindkét oldalát hársfák szegélyezik. Az elképzelés mintájául az athéni Akropolisz szolgált.
A második világháborúban a várossal együtt a kapu is romokban hevert. Majd a károk kijavítása három évig tartott. Aztán 1989. december 22-én több mint 100 ezer ember ünnepelhette a boldogságtól megittasulva újbóli megnyitását. Az örömmámorban is komolyan megsérült, ismét két évre volt szükség a restaurálásához. Közel harminc évig állt magányosan nyugat és kelet között, de mégis mindig a nyilvánosság középpontjában. Ez a német egység szimbóluma.
Sétánk során láthattuk a követségi épületeket, a leghíresebb szállodákat.

Potsdamer Platz

Délután elérkeztünk a Potsdam térre. Itt található a 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center. Ez a modern építészet egyik legszebb példája Európában. A hét külön épületből álló, 26500 m2-es komplexumot, amelyet az üveg és az acél dominál, Helmut Jahn tervezte. Megépítésének teljes költsége 800 millió dollár volt. A legmagasabb épülete 103 méter. A Sony Centert évente 8 millióan látogatják.
A rengeteg rendezvény, látványosság, művészeti bemutatók, kiállítások, vásárlási lehetőségek, sokszínű gasztronómiai kínálat egyedülálló egyvelege miatt ez egy újabb fantasztikus hely. Itt mindig történik valami érdekes. Építése a 90-es évek végén Európa legnagyobb építészeti projektjének számított. Ma az egyik legvibrálóbb városrésze Berlinnek a város szívében. Mindenféle áruszállítás több szinten a tér alatt történik, a felszínen nincsenek teherautók.
Itt található a film- és TV világ központja is. Ez a szinte eleven tér sokféle rendezvényre csalogatja a nézőket. Kiváló mozik vannak itt, híres médiasztárok találkozóhelye, gálaestek színhelye. A nemzetközi filmfesztiválok is meghódítják. Minden év februárjában itt rendezik a német filmfesztivált, ez a Berlinale. 400 filmet vetítenek ekkor, fél millió ember áll sorba a jegyekért és igyekszik elcsípni a számára legérdekesebbet. Tehát ez a sokat mesélő tér egyesíti a német történelmet és a modern szórakozást. Folyamatosan változó történelme alatt Berlin egyik legurbánusabb része lett. Csillogó felhőkarcolók, ízléses reklámok biztosítják a 3D-s IMAX mozi hátterét, ahol Németország legnagyobb vetítővászna található. Napi akár 52 film vetítésével az ország legnagyobb filmválasztékát kínálja.

Deutsches Technikmuseum

A szombati utolsó látnivalónk színhelye a Német Műszaki Múzeum volt. Gazdag kínálata mindenkinek tartogatott meglepetéseket. Az ott eltöltött néhány óra alatt sajnos csak a töredékét lehetett megnézni.

Ennyi látnivaló fért a szombatunkba, de mindenki élvezettel vett részt a berlini sétán.

Museumsinsel/ Múzeumsziget

Vasárnapra is maradt néznivalónk a városban. A Spree folyó kanyargó ágai fonják körbe a leghíresebb, leggazdagabb múzeumokat, mintha azok így egy szigeten lennének. Odafelé menet mindenhol hatalmas építkezések zajlanak. A keletnémet időkből ismert Palast der Republik/ Köztársasági Palota (amit a nép Honecker miatt csak Erich lámpaboltjának hívott, mert csupa üveg borította és benne rengeteg lámpa világított) helyén ma a Humbold-Forum épül, ami kívülről úgy néz ki, mint a régi uralkodói kastély, belülről modern egyetemi épület. Vele szemben van a Bode múzeum, a Régi múzeum és a Pergamon múzeum.Markáns kinézetével a Berlini Dóm hatalmas, arannyal díszített kupolája magaslik ki közülük. A Hohenzollerek egykori udvari templomából építették újra II. Vilmos császár idején, 1905-ben. A történelmi emlékekben tovább utazva egy újabb nevezetességhez értünk.

Checkpoint Charlie

A Friedrichstrassen található egykori határátkelőhely ma is minden idelátogatónak attrakciónak számít, belföldinek, külföldinek egyaránt. Az egyik legkeresettebb látnivaló a városban. A valamikori katonai ellenőrzőpont Berlin kettéválasztásának ideje alatt a legismertebb határátkelőhely volt, melyet az amerikai katonák ellenőriztek. Csak kevesek használhatták, pl. az NSZK állandó megbízottjai és az NDK funkcionáriusok. A hidegháború idején nem létezett fagyosabb helyszín. Ismertségét igazán1961-ben szerezte, amikor felépült a fal.
Az amerikaiak és az oroszok páncélautókkal, tankokkal állat egymással szemben, azonnali lövésre készen kb. száz méterre. Feszült helyzet volt, akár a harmadik világháború kitörése is bekövetkezhetett volna.
Németország újraegyesítése után ezen a részen is gyorsan lebontották a falat. A ma látogatható szabadtéri múzeum megpróbálja elmagyarázni és dokumentumokkal bemutatni ezt a szörnyű történelmi korszakot a kettéosztott város mindkét feléről nézve.
A falmúzeumot 1962-ben létesítették. Éppen azon a helyen, ahol a legendás határátkelőpont volt, a hidegháború színhelyén, ott, ahol a világ újrafelosztása elkezdődött és befejeződött. Számtalan szökési kísérletet is dokumentál. Nehéz elképzelni azt az időszakot, hogy mit is jelentett és jelent a fal különösen az itt élők életében. A Berlint átszelő fal 43,1 km hosszú volt. Ma mindenhol nyomon követhetjük a kövezeten, merre haladt. A várost is körbefalazták, 155 km hosszan. A Nyugat-Berlin és az NDK közti fal 111,9 km volt. A vasbetonelemek magassága elérte 3,60 métert. Sokan veszítették itt életüket, miközben nyugatra próbáltak  menekülni. Megléte az 1948-1989 közti keletnémet időszak alatt 1684  halálos áldozatot szedett.

Olympiastadion

A Berlini Olimpiastadion az 1936-os olimpiai játékokra készült. A stadionépítések különlegessége, hogy tervezésük egyetlen építész családhoz, a March család nevéhez fűződik, ahogy az 1916-os és a 2000-es olimpiai stadion megtervezése is. A jelenlegi stadiont eredetileg az 1936-os nyári olimpiára építették (a játékokat Hitler nyitotta meg). A stadion szomszédságában építtette Adolf Hitler a 250 ezer nézőt befogadni képes hatalmas felvonulási mezőt. Berlinben vezették be az olimpiai fáklya maratonszerű körútját.

A stadiont hosszas viták után a 2006-os futball világbajnokságra felújították – a nézőteret lefedték, a küzdőteret 2,67 méterrel lesüllyesztették. Ma 74228 ülőhelyével a legnagyobb németországi stadion – a Hertha BSC otthona.

Holocaust-Mahnmal/ Holokauszt emlékhely

Ez az emlékhely teljesen szokatlan. A 2711 betonból készült sírkő alakú nagy szürke téglatest látványa egyszerre hullámzó kőmezőhöz hasonlít. Az absztrakt forma elgondolkodtatja a látogatót, mit is lát valójában. Az emlékmű alatt elhelyezkedő múzeum dokumentálja az európai zsidók üldözését és kiirtását.
A képen a szimbolikus sírmező, mögötte az amerikai követség épülete és a Reichstag kupolája látható. Az emlékhely 2005-ben készült el, tíz éves vita után, hogy hová is kerüljön. 528 pályázó volt, az amerikai Peter Eisenman terve győzött. 19 ezer négyzetméteren helyezkedik el.
A megrázó helyszínek után a diákok szívesen nézték meg a Mercedes szalon legújabb remekeit és ezzel e kiállítással átugrottunk a mába, a modern világba, ahol a hosszú séta után jólesik meginni egy kólát, még ha az nem is túl egészséges, vagy megkóstolni egy igazi berlini specialitást, a Currywurst-ot, természetesem Pommes-szel, az az sült krumplival.

Hazafelé remélem, mindenki elraktározta az élményeit.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.